Amikor itt beülök egy órára, egyetlen alapvető különbséget tudok említeni, ami szinte meghatározza az egész hangulatot: a tanár motivált. Szinte innen jön minden apró nüansznyi különbség, ami fényévekre hajítja az UVA-t a Corvinus-tól. A motivált tanár lelkes, felkészül az órákra, minőségi oktatási anyagokkal dolgozik, elvárásait pontsoan megfogalmazza. A legfontosabb, hogy érzed, élvezi az egészet, és a játék adta keretek között be akar vonni téged is. Értsd meg, játszál el a gondolattal, dolgozz keményen.
Nagyon nehezen lehet meghatározni, honnan ered az egész, és hogyan lehet oda eljutni. Otthon szeretik a helyzetet leírni, mint egy mókuskereket: az unott hallgató és a lelketlen tanár egymást zülleszti. Ez egy jópofa magyarázat, és teljesen elkeni a felelősséget. Emellett az sem igaz, hogy egyszerű dolgokkal nem lehet feljavítani egy kurzust. Megpróbáltam összeszedni néhány apróságot az itteni kurzusrendszerből, amit nagyon jónak tartok, és egyszerű őket bevezetni, nem olyan megfoghatatlan katyvasz, mint a néplélek és a felkészületlenség kapcsolata. Íme:
Az óra szerkezete: Itt rájöttek arra az egyszerű tényre, hogy egyszerűen rontja a hatékonyságot, ha a hallgatóság 75-120 percen keresztül egyhelyben ül és figyel. Még egy interaktív órán sincsen arra keret, hogy egy-egy embert megmozgasson a tanár, a többség szükségszerűen passzív többnyire. Ez pedig baromi fárasztó. Itt egy 120 perces keretet használ a tanár saját belátása szerint, és közben tart szünetet is, így 60 percnél többet ritkán kell ülni.
Átláthatóság: a szabályok világosak és a felelősség egyértelmű. A kurzusok előtt a tanár elérhetővé teszi az összes anyagot, és azt el is magyarázza, azzal kapcsolatban lehet kérdezni. Az egyik prof arra is kitért, hogy a vizsgaidőpontokkal kapcsolatban nem ő a felelős, és pontosan meg is nevezte, kit kell zaklatni a bajainkkal.
Anyagok: A kurzusokhoz a reader minden esetben egyben elérhető már a kurzus kezdetén, így le lehet fűzni. Apróságnak tűnik, de 300 oldal felett már nagyon nem mindegy, hogyan kezelje az ember a közben felgyülemlett papírt. Apróbb kellemtlenség, hogy ha előre kinyomtatják a readert, akkor rendesen rá is rakják a jogdíjakat, ami az árat a 4-szeresére tornássza fel.
Az óra prezijei az óra előtt (!) már elérhetőek, az egyik kurzusom estében az összeset felrakták már az első előadás előtt. Ez előnyös, így ugyanis akinek van igénye rá, nyomtatott jegyzettel érkezhet az órára, és azt helyben ki is egészítheti. Az otthoni gyakorlat éppen fordított. International Economics kurzuson esszét kell beadni, melyhez a tanárunk 10-oldalas, nagyon részletes módszertani írást mellékelt, ami jó mélyre lemegy, mit jelent tudományos esszét írni. Külön tárgyalja, mi az, amit értékel, mi az, amit kerüljünk el. Korrekt, ja.
Apróságok: Van még néhány finomság, ami említést érdemel, és lehet róla beszélni. Még Tilburgban, a nyelvi kurzuson tartottunk prezentációkat, és az értékelést rendszerezve, írásban is megkaptuk, ami nagyon jól összehasonlíthatóvá tette az eredményeket, nem csak a személyes ösztönzésen volt a hangsúly, meg tudtuk ítélni, abszolút mértékben mennyire volt jó a munkánk. Itt kitértek olyan elemekre is, amelyek, bár elvileg mindenütt megemlítik őket otthon, nem kapnak szerepet az értékelésekben (TDK-n, kurzusbeszámolón): a prezentációs anyagok minősége, típushibák kiemelése.
Még a tananyagokhoz kapcsolódik, hogy kötelező a kurzus elindulása előtt elérhetővé tenni a korábbi vizsgákat. Ez a verbális leírásnál pontosabb képet ad, és kizárja azt a teljesen abszurd gyakorlatot, hogy ugyanazok a feladatok ismétlődjenek a vizsgákon.
