Nem leszek összeszedett.

Túl vagyok az első két vizsgámon. Nehéz szülés volt... Nem volt túl egyszerű ráállni arra, hogy egyrészt angolul megy minden, másrészt nagyon sokat kellett olvasni egy-egy tárgyból. De jobb is ez így. Az International Economics vizsgámra készülés közben nézegettem a válságról szóló híreket, és egyszer csak azon vettem észre magamat, hogy egyre többet értek belőle. Fura érzés volt összekapcsolni a tanultakat a valósággal. Otthon is kellenének ilyen kurzusok: nagyon jó elméleti alapozás, ami segít összefüggésekben gondolkozni. Nem tűnik egy nagy dolognak, de ilyen kurzusom még tényleg nem volt. Annak pedig tényleg van értelme, hogy egyszerre csak három kurzus fut, így sokkal jobban el lehet mélyedni egy témában, és van idő az elég sokkoló kinézetű, önvédelmi fegyvernek is kiválóan alkalmas 400 oldalas reader-ekre is.

Utána utazgattam egy kicsit. Vonaton ülve nagyon hamar átérezni az ország méreteit. Groningen elvileg a világ végén van, de két és fél óra az út átszállással. A holland vonat egyébiránt királyság, csak hát tényleg nem nyerő otthon a MÁV fenntartásába fizetni az adót és Hollandiában az utazás tényleges költségét (nem 5%-át) megfizetni.

Érkezés, kisebb két órás kóválygás után ismerősökkel tali, aztán buli, másnap Leeuwarden. Csak lestük, miben különbözik a frízek fővárosa egy holland várostól. Semmiben. Ugyanolyan pedáns, tiszta, biciklizős. Persze itt is jobb boltok vannak, mint Budapesten, de ezen már egy ideje nem nagyon csodálkozom. Kis keresgélés után találtunk fríz nyelvű feliratokat is, ám úgy tűnik, inkább csak politikai korrektségből önálló nyelv, hollandból teljesen lehet érteni. A város persze szép volt, de már nem nem volt rá időnk, meg egyébként is esett az eső.

Ez a "szép volt" talán túlzás, ekkora jólét mellett egyszeren minden város rettentő jól néz ki. Lapos, tüchtig, semmi kedved nincsen az utcán kakaóba mártogatni a kiflit. Az ilyen városokkal csak az a baj, hogy nem csak a kutyaszar mászik le szégyenében az aszfaltról, de az embernek sincsen meg az a szabadságérzete, ami otthon. Ha látsz a földön egy eldobott üveget, nem rúgsz bele, hogy szálljon el a fenébe, mert zajt csapnál. Zajt, érted? A végén még tényleg kihívják a rendőröket. Nincs is annál kiábrándítóbb, mint amikor a pub kocsma előtt beszélgettek, és kijön a tulaj, hogy most már be kellene fáradni. Bepereli a szomszéd néni? Ciki! Hol vannak akkor a nehézfiúk?

Amszterdam jobb hely, mint Budapest. De a szabadság hiányzik otthonról. Talán ezt kellene még elmesélni '56-ról is. Amikor még mindig látod a Palotanegyedben a golyónyomokat, amiket a franc sem akar onnan eltűntetni. Az igénytelenség megőrzi a történelmet?

Can you see that couple smiling on the picture?