"Sorry, but my parents I don' t have enough money."

Mialatt Pesten  -állítólag- f*szlohasztó a kánikula, itt már bőrkabát kell, felállított gallérral. És nem holmi rakendroll miatt -mely ugyebár amúgy is belülről kell, hogy jöjjön-, hanem mert itt kezd októberi-novemberi idő lenni. Talán csak ideiglenesen. Ma este 10 után a dologtalan osztály lelkes tagjaként két eső között bementem a városba szétnézni.                                                                                                      

A főutcán sétáltam  -épp kapargatva a kabátom gallérjáról egy odacsöppent vaníliaszószt-, amikor egy hiányos fogsorú fiatal hölgy hadarva kérdezett tőlem valamit. Az oralitásra való célzásokat sikerült csak megértenem, így udvariasan visszautasítottam az ajánlato(ka)t. Még visszafelé -nem pont ezen az úton, de félig-meddig érintve- ismét belebotlottam a hölgy kolléganőibe (IKREK voltak!!!!). Ők még erőszakosabban viselkedtek. Futottam előlük, mintegy. Kb. tíz hölgy volt műszakban a zuhogó esőben, a belváros egyik főutcáján, este 10 - 11-kor.  

Persze lehet, hogy ez is része a skandináv jóléti modellnek.

Egyébként egy német pszichológus-hallgató lánnyal, egy lengyel politológus-hallgató lánnyal, két szerbiai lánnyal (fogalmam sincs kik ők, nem beszélnek nyelveket), valamint egy szerbiai fiúval lakom egy lakásban, havi 60 ezerért. Közös konyha, fürdőszoba. Mindenki maga után mosogat. Reciprocitás immel-ámmal. 

Kell még valamit mondanom Ildikó?